Minden ami érdemes tudni hallássérültről

Összeszedtem a dolgokat, hogy hallássérülteknek miért vannak helyesírás- és beszédhibák. Többször jár a fejemben, hogy inkább megkérem valakit, hogy javítsa ki nekem összes tartalmat, amiket én írtam és csak azután feltöltöm a weboldalra vagy blogra, de inkább NEM.

Hogy miért NEM?

Azért van, mert nem szeretem átverni az érdeklődőket.

Mondok példát: Aki elolvasta az egyik blogcikkemet és elkezdett levelezni velem, ilyenkor nincs lehetőség elkérni valakit (rövid időn belül lehetetlen miatt), hogy nézze meg a levelemet és javítsa ki a helyesírásokat, hogy el tudjam küldeni neki, hanem inkább én írok neki azonnal, ugye ilyenkor már tényleg van helyesírás hibák, emiatt meglepetést érhet.

Azért eldöntöttem, hogy nem félek, aki az írásom problémák miatt visszafordulnak az oldalamról, mert ezt azt jelenti, hogy nem normális és sajnos bunkó (nem érdekel, nem sértődöm meg).

Vannak aki végig olvassa bármi cikkemet vagy oldalamat, ez helyes és rendes ember (jól esik nekem és tudja, hogy hallássérültek nem másak mint hallók, ez az egyenlőségi jog szerint rendben vannak).

A hallássérülés következményei

Szókincs

A legtöbb hallássérültnek a szókincs sajnos nem erőssége, ezért sokan csak rövid mondatokat tudnak megfogalmazni. A hallássérülés fokától és eddigi iskolai végzettségtől is függ. A nagyobb fokú halláskárosodásnál kisebb szókinccsel számolhatunk.

Grammatikai hibák

Miért van az, hogy egyes hallássérülteknek kevés a helyesírási hibájuk, és vannak akiknek sok? Azért, mert a jelnyelvben nincsenek nyelvtani ragok, ezért nem érzékelik a helyesírási szabályokat. Emiatt grammatikai hibák is jellemezhetik a beszédet. A magyar nyelvben a toldalékok általában hangsúlytalan, szóvégi helyzetben fordulnak elő. Gyakran előfordulhat a ragok elhagyása, inadekvát ragok használata, alanyi és tárgyas ragozási hibák, helytelen szórend, egyes- és többes számú egyeztetési hibák, stb.

Szövegértési nehézségek

A probléma főképp a szókincsbeli hiányosságokból ered. Félreértéseket okozhatnak, hogy a fiatalok és gyerekek szókincséből hiányoznak bizonyos szavak, illetve nem ismerik a szavak szinonimáit. Előfordul, hogy téves megértést eredményeznek a bonyolult mondatszerkezetek, illetve az átvitt értelmű kifejezések szó szerinti értelmezése is. De, ha a súlyos hallássérülés fiatal korban történik meg, még a beszéd elsajátítása előtt, komolyabb nyelvi következmények léphetnek fel, de ez alól is számos kivétel van. A nagyothallók többsége nagyon jó szövegértési képességgel rendelkezik, mert a hallókészülék segítségével az információk jelentős részét képes felfogni. Beszédük viszonylag jól megérthető, még akár ismeretlen személyek számára is. A súlyosan nagyothallók és siketek csak a hangos beszédet és szájról olvasást értik meg jobban. Többségük beszéde nehezen érthető, mivel saját magukat sem hallják.

Nálam esetén:

Könnyen tudok olvasni rendesen, nagyjából 90%-kát megértem. Maradékokat pedig kérdezni szoktam vagy az interneten kiderítem mit jelent egy idegen szó.

Beszédérthetőség

Előfordulhat, hogy a hallássérült személy nem, vagy nem jól hallja saját magát. Emiatt beszéde lassabb, kevésbé ritmusos és hangsúlyos, hiányozik a beszéddallam, az alaphangja lehet rekedtes, erőltetett vagy éppen fátyolos. Beszéde nehezen érthetősége a beszédhangjának hiánya, vagy annak torzult kiejtése miatt van. Leggyakrabban előforduló, rossz kiejtésűek a sziszegők hangok (gy, ty, c, cs hangok képzése hibás). Vannak olyan hallássérültek, akik nem szoktak odafigyelni a zöngés-zöngétlen hangképzésre. Pl.: b-p vagy v-f esetén ugyanazt mondják. „Régen folt” estén az oktatónak logikusan át kell gondolnia, hogy a helyesen kiejtett mondat: „Régen volt”. Tapasztalataim szerint minél súlyosabb a hallásveszteség, annál több beszédhangot érinthet a hibás kiejtés, s kiterjedhet a magánhangzók eltorzulására is. A hibás ejtés helyesírási hibákhoz is vezethet (új kifejezés hiányos meghallása vagy rossz szájról olvasása miatt).

Nálam esetén:

Szájról olvasást nagyjából(artikulációtól függ: 80-90%) kiválóan érteni szoktam. Viszont az én beszédhibám pedig akivel gyakrabban beszélek, megérti. Akivel ritkábban beszélek, az illető személytől függ, hogy mennyire akarja figyelni / megismerkedni az én hangomat.

Miért megy nehezen a beszéd? Miért vagyok beszédhibás?

Nem vagyok a szavak embere, ez rám tényleg igaz. Gyakran megesik, hogy egyszerűen nem tudok mit válaszolni, mert semmi sem jut eszembe, de mondani kell valamit, így csak hülyeséget mondok. Gyakran vagyok így társaságban. Ha meg van mondandóm, az sem olyan, ami a társalgást feldobja, elég száraz, tömör. Persze van olyan, amikor nem, de ez az általános, bár ezt úgy ahogy lehet fejleszteni gondolom.

A másik dolog a beszédhiba. Érteni mit mondok, nem azzal van a problémám, hanem van olyan, amikor elkezdenék egy mondatot, nem jön ki, amit mondani akarok. Mintha megakadnék. És így néha ilyen csettintéssel kezdem a mondatot, amit a nyelvemmel csinálok. Megfigyeltem, hogy ez időszakos. Tehát nem mindig van így. Miért lehet ez? Elég zavaró. Nem tudom miért akadok meg.

Siket személy nem fogyatékos

Ez egy állapot, amely nem jelent sem betegséget, sem fogyatékosságot, sem hülye viselkedést, sem nyomorult lelket, sem fájdalmat, sem akadályt, hanem tőle függően bármit meg tud csinálni, célokat elérhet. Hozzáállás és identitás kérdése az egész, sőt az is számít, hogy a társadalomban élő egyének hogyan tudnak viszonyulni hozzájuk, a siket embertársaihoz, mennyit tudnak róluk, megtanulnak-e velük helyesen bánni, mennyire képesek kommunikálni egymással. Mindig a két emberen múlik a kapcsolatteremtés. Én nagyon szeretem a halló embereket, akiktől sokat kaptam már az életben!!!

Összefoglalásképpen

Akinek vannak helyesírási hibák és beszédhibák, de ezek nem azt jelenti, hogy nem tud dolgozni, vagy sem tanulni az iskolában. Tudjuk elvégezni bármilyen egyetemet vagy főiskolát. Tudjuk normálisan hallókkal együtt dolgozni. Csak annyit kérünk, hogy legyenek megértőek hallássérültekkel szemben, hogy biztosítva legyen az egyenlőségi jogok.

Kérem nézzék meg a munkáimat, önéletrajzomat és a fejlesztéseimet:

Ja meg sportolni, túrázni, kikapcsolódni, vezetni is tudok, ezeket is kérem nézzék meg:

Felhasznált források:

  • 2008-án készült szakdogám: Hallássérültek oktatását segítő módszerek a PTI szakon
  • Csányi Yvonne: Fogyatékos hallgatók a felsőoktatásban /Útmutató/ (ELTE – Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai kar, Budapest, 2001
  • Perlusz Andrea: Hallássérült hallgatók a felsőoktatásban c. tanulmánya található az 51-66. oldalon
  • Facebookon hallássérültek az által írt bejegyzések (2db és sajnos nem tudom ki a szerző)

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések